Nevezetességek
Tanulás kint? Igen!
2014. 08. 04.A technológia folyamatos fejlődésének, illetve az európai integráció terjedésének köszönhetően a mai emberek számára kinyílt a világ, a távolságok fokozatosan eltörpülnek. Nem kell hónapokig utaznunk a kívánt cél felé, mivel repülővel az akár már órák alatt elérhető, s egyre inkább elfogadottabbá válik, ha valaki más kultúrában vagy más országban képzeli el a jövőjét…
Különös népszerűségre tett szert napjainkra a külföldi egyetemeken való tapasztalatszerzés, s e tekintetben London az első számú célpontok egyike. Nem is csoda, hiszen a londoni egyetemek már majd egy évtizede a világ legjobbjai között szerepelnek a főiskolák rangsorán, melyet egy Quacquarelli Symonds (QS) nevű cég állít össze nemzetközi szinten 2004 óta minden évben, több mint 700 felsőoktatási intézmény kategorizálása után. Ezen felül London „a világ tíz legjobb egyetemvárosa” versenyben is szorosan felzárkózott Párizs, Melbourne, Szingapúr és Zürich mellé.
Összességében tehát, ha valaki világszínvonalú külföldi egyetemen szeretne tovább tanulni, de az Egyesült Államokig azért nem akar elrepülni, London tökéletes választás. Persze azért „elmenni külföldre tanulni” nem olyan egyszerű, mint amilyennek első pillantásra tűnik. Mindenképpen szükség van az alapos felkészülésre, hogy ne érhessen senkit kellemetlen meglepetés. Ha valakiben már megszületett egy londoni felsőoktatási intézmény meglátogatásának gondolata, akkor azért, ha pedig valakiben még nem, akkor azért érdemes tovább olvasni, mert a következő néhány sorban összegezni fogjuk, mire lehet számítani, illetve mire érdemes odafigyelni. Mindenekelőtt tegyük fel a kérdést magunknak, kiknek is érdemes Londonban tanulni?
Egy szemeszteres kiruccanásra vágyóknak:
Ma már kis hazánkban is lehetőségek tárháza kínálkozik a cserediák programmal kapcsolatban. Azok, akik magabiztos angol nyelvtudással rendelkeznek, szeretnék élő nyelvkörnyezetben is kipróbálni magukat, vagy csak szeretnének kicsit kiszakadni az itthoni felsőoktatás nyomása alól, azoknak ajánlom megcélozni egy Erasmus vagy Campus ösztöndíj-program keretében valamelyik szimpatikus londoni egyetemet. Ezeknek a csereprogramoknak a részvételi feltételei általában iskolánként eltérőek,így érdemes utánuk nézni! Nem mellesleg azoknak is érdemes külföldre menni 1-2 szemeszterre, akik a nyelvtudásukat szeretnék magabiztosabbá tenni.
Nagyon elszántaknak:
Ha valaki már biztosan eldöntötte, ha törik, ha szakad, ő bizony Londonban akar továbbtanulni, akkor azt javaslom, ne tétovázzon, vágjon bele -ha nem sikerül, még mindig hazajöhet. Mégis álljuk hozzá mindig pozitívan! Ha egy kis kétséget érzel magadban aziránt, megérted -e az angol nyelvű oktatást, akkor azt javaslom, először kezd egy amolyan “bemelegítő és ráhangoló évvel”, ahol intenzív írás-olvasás-szóbeli készségek fejlesztését végzik egyetemi kereteken belül, amolyan 0. évként. Vagy szenteld a nyaradat filmnézésnek és zenehallgatásnak, természetesen angolul, feliratok nélkül. Garantáltan gyorsan megdobja a szókincsedet!
Mester szakosoknak és másoddiplomásoknak:
Aki valamelyik magyar intézményben már szerzett egy diplomát, az se csüggedjen! Az alapképzést követően a mester szakot ugyanúgy el lehet végezni külföldön is, vagy egy másik szakirányon is lehet másoddiplomát szerezni.
Egy fontos kérdés: mire kell odafigyelnünk?
Lényegében a jó szakirány- és egyetemválasztáson áll vagy bukik minden. A szerencsésebbek már érettségi előtt eldöntik, mivel szeretnének felnőttként foglalkozni, de persze ezzel nem mindenki van így… Aki számára nem teljesen egyértelmű életének pályája, a különböző lehetőségek mérlegelésekor érdemes megnézni a főiskolák, egyetemek oktatási programját, tantervét, a teljesítésre kijelölt tárgyakat. Elképzelhető, hogy valaki imád érvelni, vagy verset tanulni, ezért úgy gondolja, megpróbálkozik a jogi pályával, de ha nem szeret tanulni, a több száz oldalas tananyagba még az anyanyelvén is beletörhet a bicskája, nemhogy még angolul. Vagy csupán azért, mert a barátainak jó tanácsokat ad, még nem biztos, hogy pszichológusnak kell lennie.
A megfelelő szakirány kiválasztása után már könnyebb egyetemet választani, azonban itt is rengeteg szempontot kell figyelembe venni – akárcsak a hazai egyetemeknél, például: a tandíj összege, tanévek száma, a képzés végén készhez kapott diploma nemzetközi elfogadottsága, az iskola tanárai, a képzés gyakorlatiasságának mértéke.
Fontos továbbá tisztában lennünk saját képességeinkkel. Külföldi egyetemekre bejutni ma már egyáltalán nem lehetetlen, de azért nem is pofonegyszerű. Általános minimumkövetelmény a választott szakirány fényében két – bizonyos karokon akár három vagy négy – emelt szintű érettségi, egy vagy két évnél nem régebbi IELTS Academic nyelvvizsga (melyen 6 pont felett van általában az elvárt szint).
A megfelelő egyetem kiválasztása után külföldi tanulmányok esetén nehézséget okozhat a szövegkörnyezet. Azért, mert valaki a gimiben jó volt az angol órákon, még nem biztos, hogy Londonban is ugyanolyan magabiztos lesz! Ezért érdemes pár hónappal előbb – akár a nyári szünetben – kiutazni, esetleg valami állást is keresni, illetve felvenni a kapcsolatot az áhított egyetem hallgatói önkormányzatával vagy valamely felsőbb éves diákjával, akik segítségünkre lehetnek az első időkben.
Mindenhol azt hallani, hogy „kimész dolgozni és majd csak úgy ragad rád az angol”. Na igen, feltéve ha nem egy három műszakos termelő üzemben helyezkedsz el, ahol egyedül kell napi nyolc órában álldogálnod a szalag mellett, mert sajnos ott nem éppen a nyelv az, ami ragadni fog rád. Érdemes tehát odafigyelni a munkahely kiválasztásánál arra, hogy nagy valószínűséggel angolul (jól) beszélő munkatársaid legyenek majd (ebből a szempontból egy török gyros-os szintén nem épp a legjobb választás első alkalomra, bár ki tudja…)
Én személy szerint azt ajánlom, mindenki próbálja ki magát az idegennyelvű oktatásban, mert saját tapasztalataim szerint sokkal intenzívebben lehet gyakorolni a nyelvet, mint ha csak a külföldi utazások alkalmával használnánk. Arról már nem is beszélve, hogy kint jártunkkor egy ilyen képzés után sokkal öntudatosabban tudjuk használni az adott nyelvet!
A témában érdeklődők számára ajánlom az „Élj és Dolgozz Angliában” (Sipos Judit,Katalin Thwaites) című könyvet. A kötet száznyolcvan oldallal járul hozzá külföldi munkavállalásunk zökkenőmentessé tételéhez, de ami a legfontosabb: a szerzők valós, átélt tapasztalatain alapulnak, s hiába 2011-ben került kiadásra, a benne rejlő információk ma is aktuálisak. Sőt, az újabb kiadások továbbtanulásról szóló fejezeteit kibővítették
Egy rangsor az egyetemekről
Riczik Petra
Különös népszerűségre tett szert napjainkra a külföldi egyetemeken való tapasztalatszerzés, s e tekintetben London az első számú célpontok egyike. Nem is csoda, hiszen a londoni egyetemek már majd egy évtizede a világ legjobbjai között szerepelnek a főiskolák rangsorán, melyet egy Quacquarelli Symonds (QS) nevű cég állít össze nemzetközi szinten 2004 óta minden évben, több mint 700 felsőoktatási intézmény kategorizálása után. Ezen felül London „a világ tíz legjobb egyetemvárosa” versenyben is szorosan felzárkózott Párizs, Melbourne, Szingapúr és Zürich mellé.
Összességében tehát, ha valaki világszínvonalú külföldi egyetemen szeretne tovább tanulni, de az Egyesült Államokig azért nem akar elrepülni, London tökéletes választás. Persze azért „elmenni külföldre tanulni” nem olyan egyszerű, mint amilyennek első pillantásra tűnik. Mindenképpen szükség van az alapos felkészülésre, hogy ne érhessen senkit kellemetlen meglepetés. Ha valakiben már megszületett egy londoni felsőoktatási intézmény meglátogatásának gondolata, akkor azért, ha pedig valakiben még nem, akkor azért érdemes tovább olvasni, mert a következő néhány sorban összegezni fogjuk, mire lehet számítani, illetve mire érdemes odafigyelni. Mindenekelőtt tegyük fel a kérdést magunknak, kiknek is érdemes Londonban tanulni?
Egy szemeszteres kiruccanásra vágyóknak:
Ma már kis hazánkban is lehetőségek tárháza kínálkozik a cserediák programmal kapcsolatban. Azok, akik magabiztos angol nyelvtudással rendelkeznek, szeretnék élő nyelvkörnyezetben is kipróbálni magukat, vagy csak szeretnének kicsit kiszakadni az itthoni felsőoktatás nyomása alól, azoknak ajánlom megcélozni egy Erasmus vagy Campus ösztöndíj-program keretében valamelyik szimpatikus londoni egyetemet. Ezeknek a csereprogramoknak a részvételi feltételei általában iskolánként eltérőek,így érdemes utánuk nézni! Nem mellesleg azoknak is érdemes külföldre menni 1-2 szemeszterre, akik a nyelvtudásukat szeretnék magabiztosabbá tenni.
Nagyon elszántaknak:
Ha valaki már biztosan eldöntötte, ha törik, ha szakad, ő bizony Londonban akar továbbtanulni, akkor azt javaslom, ne tétovázzon, vágjon bele -ha nem sikerül, még mindig hazajöhet. Mégis álljuk hozzá mindig pozitívan! Ha egy kis kétséget érzel magadban aziránt, megérted -e az angol nyelvű oktatást, akkor azt javaslom, először kezd egy amolyan “bemelegítő és ráhangoló évvel”, ahol intenzív írás-olvasás-szóbeli készségek fejlesztését végzik egyetemi kereteken belül, amolyan 0. évként. Vagy szenteld a nyaradat filmnézésnek és zenehallgatásnak, természetesen angolul, feliratok nélkül. Garantáltan gyorsan megdobja a szókincsedet!
Mester szakosoknak és másoddiplomásoknak:
Aki valamelyik magyar intézményben már szerzett egy diplomát, az se csüggedjen! Az alapképzést követően a mester szakot ugyanúgy el lehet végezni külföldön is, vagy egy másik szakirányon is lehet másoddiplomát szerezni.
Egy fontos kérdés: mire kell odafigyelnünk?
Lényegében a jó szakirány- és egyetemválasztáson áll vagy bukik minden. A szerencsésebbek már érettségi előtt eldöntik, mivel szeretnének felnőttként foglalkozni, de persze ezzel nem mindenki van így… Aki számára nem teljesen egyértelmű életének pályája, a különböző lehetőségek mérlegelésekor érdemes megnézni a főiskolák, egyetemek oktatási programját, tantervét, a teljesítésre kijelölt tárgyakat. Elképzelhető, hogy valaki imád érvelni, vagy verset tanulni, ezért úgy gondolja, megpróbálkozik a jogi pályával, de ha nem szeret tanulni, a több száz oldalas tananyagba még az anyanyelvén is beletörhet a bicskája, nemhogy még angolul. Vagy csupán azért, mert a barátainak jó tanácsokat ad, még nem biztos, hogy pszichológusnak kell lennie.
A megfelelő szakirány kiválasztása után már könnyebb egyetemet választani, azonban itt is rengeteg szempontot kell figyelembe venni – akárcsak a hazai egyetemeknél, például: a tandíj összege, tanévek száma, a képzés végén készhez kapott diploma nemzetközi elfogadottsága, az iskola tanárai, a képzés gyakorlatiasságának mértéke.
Fontos továbbá tisztában lennünk saját képességeinkkel. Külföldi egyetemekre bejutni ma már egyáltalán nem lehetetlen, de azért nem is pofonegyszerű. Általános minimumkövetelmény a választott szakirány fényében két – bizonyos karokon akár három vagy négy – emelt szintű érettségi, egy vagy két évnél nem régebbi IELTS Academic nyelvvizsga (melyen 6 pont felett van általában az elvárt szint).
A megfelelő egyetem kiválasztása után külföldi tanulmányok esetén nehézséget okozhat a szövegkörnyezet. Azért, mert valaki a gimiben jó volt az angol órákon, még nem biztos, hogy Londonban is ugyanolyan magabiztos lesz! Ezért érdemes pár hónappal előbb – akár a nyári szünetben – kiutazni, esetleg valami állást is keresni, illetve felvenni a kapcsolatot az áhított egyetem hallgatói önkormányzatával vagy valamely felsőbb éves diákjával, akik segítségünkre lehetnek az első időkben.
Mindenhol azt hallani, hogy „kimész dolgozni és majd csak úgy ragad rád az angol”. Na igen, feltéve ha nem egy három műszakos termelő üzemben helyezkedsz el, ahol egyedül kell napi nyolc órában álldogálnod a szalag mellett, mert sajnos ott nem éppen a nyelv az, ami ragadni fog rád. Érdemes tehát odafigyelni a munkahely kiválasztásánál arra, hogy nagy valószínűséggel angolul (jól) beszélő munkatársaid legyenek majd (ebből a szempontból egy török gyros-os szintén nem épp a legjobb választás első alkalomra, bár ki tudja…)
Én személy szerint azt ajánlom, mindenki próbálja ki magát az idegennyelvű oktatásban, mert saját tapasztalataim szerint sokkal intenzívebben lehet gyakorolni a nyelvet, mint ha csak a külföldi utazások alkalmával használnánk. Arról már nem is beszélve, hogy kint jártunkkor egy ilyen képzés után sokkal öntudatosabban tudjuk használni az adott nyelvet!
A témában érdeklődők számára ajánlom az „Élj és Dolgozz Angliában” (Sipos Judit,Katalin Thwaites) című könyvet. A kötet száznyolcvan oldallal járul hozzá külföldi munkavállalásunk zökkenőmentessé tételéhez, de ami a legfontosabb: a szerzők valós, átélt tapasztalatain alapulnak, s hiába 2011-ben került kiadásra, a benne rejlő információk ma is aktuálisak. Sőt, az újabb kiadások továbbtanulásról szóló fejezeteit kibővítették
Egy rangsor az egyetemekről
Riczik Petra